Visual and Verbal Aspects of Marketing Communication and Their Parallels withTrends Influencing the Promotion of Truffle Consumptionmption
DOI:
https://doi.org/10.14513/tge-jres.00607Keywords:
truffle consumption, brand communication, sustainability, luxury, consumer trends, visual identity, verbal messagingAbstract
Abstract
Contemporary brand communication surrounding truffle consumption conveys a complex system of meanings, where sustainability, closeness to nature, luxury, and hedonism coexist. This study aims to explore the visual and verbal tools employed in promoting truffle consumption within brand communication, in alignment with current consumer trends. The research covers the websites and social media platforms of 20 international and 8 Hungarian brands marketing truffle products. Qualitative content analysis was conducted using NVivo software, enabling the simultaneous examination of textual and visual content. Coding was performed along two key trend axes sustainability–closeness to nature and luxury–hedonism reflecting influences on consumer behavior. Verbal expressions such as “local,” “organic,” “premium,” “curiosity,” and “luxury” were compared with brand color schemes, including green, brown, and natural tones, as well as gold, black, and white. These visual elements play a fundamental role in shaping consumer attitudes toward the brand. Findings reveal that visual and verbal layers of marketing communication often parallel the trends influencing truffle consumption. Brands emphasizing sustainability and nature typically adopt earthy, greenish palettes, while those positioning truffles as luxury or rare products rely on the elegance of gold and black. The analysis uncovers connections between content and color associations, contributing to a deeper understanding of truffle-related marketing communication.
Keywords: truffle consumption, brand communication, sustainability, luxury, consumer trends, visual identity, verbal messaging
JEL Classification: I12, Q56, M30, D70
References
Achabou, M. A., & Dekhili, S. (2013). Luxury and sustainable development: Is there a match? Journal of Business Research,
66(10), 1896–1903. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2013.02.011
Alba, J. W., & Williams, E. F. (2013). Pleasure principles: A review of research on hedonic consumption. Journal of Consumer
Psychology, 23(1), 2–18. https://doi.org/10.1016/j.jcps.2012.07.003
Bell, P. (2004). Content Analysis of Visual Images. In T. Van Leeuwen & C. Jewitt, The Handbook of Visual Analysis (o. 10–34).
SAGE Publications Ltd. https://doi.org/10.4135/9780857020062.n2
Beverland, M. B. (2005). Crafting Brand Authenticity: The Case of Luxury Wines*. Journal of Management Studies, 42(5),
1003–1029. https://doi.org/10.1111/j.1467-6486.2005.00530.x
Brandão, A., & Cupertino De Miranda, C. (2022). Does Sustainable Consumption Behaviour Influence Luxury Services
Purchase Intention? Sustainability, 14(13), 7906. https://doi.org/10.3390/su14137906
Hirschman, E. C., & Holbrook, M. B. (1982). Hedonic Consumption: Emerging Concepts, Methods and Propositions.
Journal of Marketing, 46(3), 92–101. https://doi.org/10.1177/002224298204600314
Horváth, M., & Papp, Z. M. (2025). Fenntartható flanc? Luxusvásárlók és a felelős fogyasztás divatja. Turizmus Bulletin, 25(1),
45–52. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2025v25n1.5
Jakopánecz, E. (2023). A fenntarthatósághoz kapcsolódó fogyasztói magatartás trendek: Ellentrendből fősodorrá váló
jelenségek? In Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, K. Szűcs, J. Csapó, Pécsi Tudományegyetem
Közgazdaságtudományi Kar, E. Jakopánecz, & Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (Szerk.),
Empatikus marketing interdiszciplináris megközelítésben: Tanulmánykötet Törőcsik Mária Professzor Asszony köszöntésére (o. 107–
111). Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. https://doi.org/10.15170/EMIM-KTK-2023-22
Jakopánecz, E., Neulinger, Á., Lányi, B., & Csóka, L. (2024). Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: Nemzetközi
és hazai tapasztalatok. Marketing & Menedzsment, 57(4), 5–14. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.04.01
Jámbori Zsuzsanna & Bednárik Éva. (2023). A szarvasgomba-termékek értékesítését meghatározó trendek és az eladást
támogató digitalizációs lehetőségek. A mesterséges intelligencia szerepe a fenntartható gazdasági döntésekben – XVII. SOPRONI
PÉNZÜGYI NAPOK pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia : konferenciakötet, 48–71. https://doi.
org/10.35511/978-963-334-495-8
Kapferer, J.-N., & Bastien, V. (2009). The Luxury Strategy: Break the Rules of Marketing to Build Luxury Brands.
Keller, K. L. (2013). Strategic brand management: Building, measuring, and managing brand equity (4th ed). Pearson.
Kotler, P., Németh Ádám., Dóczy Balázs, Doubravszky Júlia, & Keller, K. L. (2008). Marketingmenedzsment. Akadémiai K.
Budapest.
Labrecque, L. I., & Milne, G. R. (2012). Exciting red and competent blue: The importance of color in marketing. Journal of
the Academy of Marketing Science, 40(5), 711–727. https://doi.org/10.1007/s11747-010-0245-y
Lehota József & Komáromi Nándor. (2007). A szarvasgomba, mint luxus (presztízs) termék fogyasztói magatartása.
Marketing & Management, 41(3), 30–38.
Lelkes, O. (2022). Fenntartható hedonizmus—Boldog élet, amely nem méreg(drága) a Földnek. HVG Könyvek Kiadó.
Lesták, A. (2019). A státusz szimbóluma—Luxustermékek márkázása és fogyasztói megítélése Magyarországon. https://dolgozattar.
uni-bge.hu/21775/1/A%20st%C3%A1tusz%20szimb%C3%B3luma%20-%20Luxusterm%C3%A9kek%20
m%C3%A1rk%C3%A1z%C3%A1sa%20%C3%A9s%20fogyaszt%C3%B3i%20meg%C3%ADt%C3%A9l-
%C3%A9se%20Magyarorsz%C3%A1gon%20-%20Lest%C3%A1k%20Ad%C3%A9l%20DQISQ6.pdf
Retrieved July 10, 2025
Napoli, J., Dickinson, S. J., Beverland, M. B., & Farrelly, F. (2014). Measuring consumer-based brand authenticity. Journal of
Business Research, 67(6), 1090–1098. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2013.06.001Pirger, T., Lipták, K., & Horváth, K. (2025). A színkomplexitás és a színpreferenciák hatása a TikTok tartalmak interakcióira
és sikerességére. Marketing & Menedzsment, 58(4), 34–43. https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.04.04
Sims, R. (2009). Food, place and authenticity: Local food and the sustainable tourism experience. Journal of Sustainable Tourism,
17(3), 321–336. https://doi.org/10.1080/09669580802359293
Törőcsik, M. (2007). Vásárlói magatartás: Ember az élmény és a feladat között. Akadémiai Kiadó.
Urde, M., Greyser, S. A., & Balmer, J. M. T. (2007). Corporate brands with a heritage. Journal of Brand Management, 15(1), 4–19.
https://doi.org/10.1057/palgrave.bm.2550106
Veblen, T. (1899). The Theory of the Leisure Class. The Macmillan Company.
Vigneron, F., & Johnson, L. W. (1999). A Review and Conceptual Framework of Prestige Seeking Consumer Behavior.
Academy of Marketing Science Review.
Zellweger, T. M., Eddleston, K. A., & Kellermanns, F. W. (2010). Exploring the concept of familiness: Introducing family
firm identity. Journal of Family Business Strategy, 1(1), 54–63. https://doi.org/10.1016/j.jfbs.2009.12.003
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Zsuzsanna Jámbori, Éva Bendárik (Author)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
All articles published in the Tér- Gazdaság - Ember / Journal of Region, Economy and Society are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License (CC BY-NC 4.0).
This permits unrestricted non-commercial use, distribution, and reproduction in any medium, provided that the original work is properly cited.
How to Cite
