A kreatív vállalkozások gazdasági súlya egy megyei jogú városban

Absztrakt

Cél – A tanulmány célja a kulturális és kreatív ipar (KKI) szombathelyi ökoszisztémájának feltérképezése, különös tekintettel a vállalkozások szerkezetére, az egyéni vállalkozók nemi megoszlására, tevékenységi profiljára és területi beágyazottságára. A kutatás célja, hogy empirikus alapot nyújtson a városi gazdaságfejlesztéshez és egy kreatív klaszterfejlesztési stratégia megalapozásához.

Tervezés/módszertan/megközelítés – Az elemzés a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara nyilvános adatbázisából kinyert, TEÁOR-kódok alapján azonosított szervezetekre épül. A mintába 398, Szombathelyen bejegyzett kreatív vállalkozás került; a kvantitatív, leíró statisztikai vizsgálat a jogi formájukra, tevékenységi körükre és – az egyéni vállalkozóknál – a nemi összetételre terjedt ki. Az adatbázis a fő tevékenységre szűr, így a nem fő tevékenységként végzett kreatív tevékenységek alulreprezentáltak lehetnek.

Eredmények – A helyi KKI-ban az egyéni vállalkozások dominálnak (63%), különösen a művészeti tevékenységekben. A legjelentősebb ágazatok az építészet, a reklámügynökségi szolgáltatások, a divat- és formatervezés, valamint az alkotóművészet. A férfiak aránya összességében 55%, ugyanakkor több részterületen – például divattervezés, alkotóművészet, társadalomtudományi K+F – a nők felülreprezentáltak. Szombathely a megye kreatív vállalkozásainak közel felét koncentrálja, ami a város központi szerepét és hálózati előnyök jelentőségét jelzi.

Eredetiség/hozzájárulás – A tanulmány a vidéki magyar városok körében ritka, a teljes populáción alapuló, leíró képet ad a KKI szerkezetéről, és kézzelfogható fejlesztéspolitikai következtetéseket fogalmaz meg. Az eredmények a kreatív klaszteresedés, a célzott női vállalkozásösztönzés és a piaci szolgáltatások és a művészeti szegmens közötti kapcsolatok erősítésének szükségességére mutatnak rá egy diverzifikált, válságálló városi gazdaság érdekében.