The Economic Significance of Creative Enterprises in a City with County Rights
DOI:
https://doi.org/10.14513/tge-jres.00444Keywords:
creative city, creative industry, cultural economy, SzombathelyAbstract
Purpose – This study aims to map the ecosystem of cultural and creative industries (CCI) in Szombathely, with particular attention to the structural composition, gender distribution, sectoral profile, and territorial embeddedness of enterprises. The research seeks to provide an empirical foundation for urban economic development policies and to inform the design of a creative cluster development strategy.
Design/methodology/approach – The analysis is based on organisations identified through TEÁOR codes from the public database of the Vas County Chamber of Commerce and Industry. The sample comprises 398 creative enterprises registered in Szombathely. Their legal form, activity profile, and – in the case of sole proprietors – gender composition were examined using quantitative descriptive statistical methods. As the database only reflects primary activities, creative activities undertaken as secondary activities may be underrepresented.
Findings – Sole proprietorships predominate within the local CCI (63%), particularly in artistic activities. The most significant subsectors are architecture, advertising agency services, fashion and industrial design, and fine arts. While men account for 55% of proprietors overall, women are overrepresented in several domains, including fashion design, fine arts, and social science R&D. Nearly half of the county’s creative enterprises are concentrated in Szombathely, underscoring the significance of urban knowledge and networking advantages.
Originality – This paper provides a comprehensive, full–population descriptive analysis of the CCI structure in a provincial Hungarian city and proposes tangible policy recommendations. The findings highlight the need to foster creative clustering, targeted support for women entrepreneurs, and stronger links between market-oriented services and the artistic sector, in order to promote a diverse and resilient urban economy.
References
Adorno, T. W., & Horkheimer, M. (1947). Dialektik der Aufklärung: Philosophische Fragmente. Querido.
Cerisola, S., & Panzera, E. (2021). Cultural and creative cities and regional economic efficiency: Context conditions as catalyzers of cultural vibrancy and creative economy. Sustainability, 13(13), 7150. https://doi.org/10.3390/su13137150
Cunningham, S. (2002). From cultural to creative industries: Theory, industry, and policy implications. Media International Australia, 102(1), 54–65. https://doi.org/10.1177/1329878X0210200107
Debord, G. (1967). La société du spectacle. Buchet-Chastel.
Egedy, T. (2020). Visszatekintés a kreatív osztály elméletére. Földrajzi Közlemények, 144(3), 241–257. https://doi.org/10.32643/fk.144.3.1
Enzensberger, H. M. (1962). Bewußtseins-Industrie. In H. M. Enzensberger, Einzelheiten I (pp. 7–15). Suhrkamp.
Enyedi, Gy. (2005). A városok kulturális gazdasága. In Gy. Enyedi & K. Keresztély (Eds.), A magyar városok kulturális gazdasága (pp. 13–27). MTA Társadalomkutató Központ.
Ercsey, I. (2013). A szubjektív életminőség és a kulturális fogyasztás vizsgálata marketing nézőpontból. Tér–Gazdaság–Ember, 1(2), 117–145.
Florida, R. (2002). The rise of the creative class: And how it is transforming work, leisure, community, and everyday life. Basic Books.
Hall, P. (2000). Creative cities and economic development. Urban Studies, 37(4), 639–649. https://doi.org/10.1080/00420980050003946
Horváth, Z. (2023). A kreatív osztály fogalmának felemelkedése. Kulturális Szemle, 10(2), 88–95.
Kézai, P. K., & Rechnitzer, J. (2022). A kulturális és kreatív ipar társas vállalkozásainak teljesítménye a magyar nagyvárosokban, 2008–2018. Területi Statisztika, 62(2), 218–248. https://doi.org/10.15196/TS620204
Landry, C. (2000). The creative city: A toolkit for urban innovators. Earthscan.
Lengyel, B. (2012). Tudásalapú regionális fejlődés. L’Harmattan.
Lin, S. (2021). Creative industry: Cultural production or cultural control? In J. Wang, B. Achour, & C. Y. Huang (Eds.), Proceedings of the 7th International Conference on Humanities and Social Science Research (ICHSSR 2021) (pp. 220–230). Atlantis Press. https://doi.org/10.2991/assehr.k.210519.044
Marcuse, H. (1964). One-dimensional man. Beacon Press.
Ságvári, B., & Lengyel, B. (2008). Kreatív atlasz: A magyarországi kreatív munkaerő területi és időbeli változásáról. Demos Magyarország.
Ságvári, B., & Lengyel, B. (2009). Kreatív foglalkozások és regionális tudásbázis: Fogalmak, folyamatok és területi összefüggések. Tér és Társadalom, 23(4), 1–26. https://doi.org/10.17649/TET.23.4.1273
Egyéb források
Központi Statisztikai Hivatal. (2021, August 14). Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1. https://www.ksh.hu/apps/hntr.main?p_lang=HU (Letöltve: 2024. július 2.)
Szombathely MJV Önkormányzata. (2021). Szombathely 2030 – A válságálló tudásgazdaság megteremtéséért. https://m.szombathely.hu/kozgyules/e-kozgyules/kulonleges-jogrendi-idoszak-polgarmesteri-dontesek-2021-januar-1-tol/d199319/ (Letöltve: 2024. július 8.)
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Zoltán Horváth (Author)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
