Az idegenvezetői szakma jogi keretei: kihívások és lehetőségek Magyarországon és Európában

Absztrakt

Cél – A kutatás célja az idegenvezetői szakma magyarországi helyzetének feltárása volt az Európai Unió jogi kereteinek és tagállamai szabályozási gyakorlatának tükrében. A tanulmány különösen a magyar jogszabályok hiányosságaira és ezek gazdasági, valamint szakmai következményeire kíván rávilágítani, továbbá megvizsgálta a jogi szabályozás korszerűsítésének szükségességét a minőségi turizmus és a szakma presztízsének helyreállítása érdekében.

Tervezés/módszertan/megközelítés – A kutatás négy lépésből állt: szakirodalmi áttekintés, magyar és uniós jogszabályok elemzése, európai országok (pl. Portugália, Csehország, Ausztria) idegenvezetői szabályozási gyakorlatainak összehasonlító vizsgálata, valamint félig strukturált mélyinterjúk készítése két magyar szakmai érdekképviseleti szervezet vezetőivel. A módszertan projektív technikát is alkalmazott, amely a válaszadók attitűdjeinek és motivációinak mélyebb megértését tette lehetővé.

Eredmények – A kutatás igazolta, hogy a magyar idegenvezetői szakmát szabályozó jogi környezet elavult. Az nem megfelelő ellenőrzések lehetővé tették az engedély nélküli tevékenységek elterjedését, amely jelentős bevételkiesést és a szolgáltatási színvonal csökkenését eredményezte. Az európai összehasonlításokból kiderült, hogy több országban a szigorúbb szabályozás hatékonyan védi a szakmát és a minőséget. A szakmai szervezetek támogatják a jogszabályok megerősítését, az engedély nélküli tevékenységek szankcionálását és a képzési követelmények szigorítását. A kutatás eredményeként megfogalmazott javaslatok között szerepel egy egységes jogi keret létrehozása, a szakmai engedélyek rendszeres megújítása és az idegenvezetők digitális azonosító rendszerének bevezetése.

Eredetiség – A tanulmány újdonsága abban rejlik, hogy elsőként végez átfogó, összehasonlító elemzést a magyar idegenvezetői szabályozásról az uniós tagállamok gyakorlatának tükrében, kombinálva a jogi környezet elemzését szakmai mélyinterjúkkal. A szerző személyes, több évtizedes szakmai tapasztalatára is támaszkodott, amely hiteles és gyakorlatorientált szemléletet biztosított a vizsgálathoz. A kutatás olyan gyakorlati javaslatokat is megfogalmaz, amelyek közvetlenül hozzájárulhatnak a hazai turizmus fejlődéséhez és a szakma társadalmi presztízsének helyreállításához.