The Experiences of the LEADER Programme in two Local Action Groups in South Transdanubia
DOI:
https://doi.org/10.14513/tge-jres.00449Keywords:
bottom-up initiative, Local Action Group (LAG), local activity, rural developmentAbstract
Purpose – Launched as a Community initiative in the European Union in 1991, LEADER became an integral part of rural development in 2007 and has been integrated into rural development programmes across Europe. This research aims to highlight the similarities and differences between the three programming periods from 2004 to 2020 as well as the opportunities and constraints of LEADER as a grassroot, endogenous development model based on true partnership, by examining the functioning of LEADER Local Action Groups in the South Transdanubian Region, one of the least prosperous regions of Hungary.
Design/methodology/approach – Our study is based on structured in-depth interviews with two local action group staff. The questionnaires were based on international and national literature and ex-post reports related to the closure of the programming periods, and will form the basis of a further Q-method study to be carried out in the future.
Findings –Local community activity was high in both LAGs examined, so the bottom-up approach was perfectly implemented during the elaboration of the local development strategy. The active participation of LAGs in the selection of supported projects and the increasing availability of resources during the programming periods are elements that can be integrated into LEADER ‘s specific management and financing system. However, uncertainty and unpredictability, as negative factors, have led to the deliberate under-planning of indicators.
Originality – Few studies addresses specifically the situation in the South Transdanubian region or the distribution and efficient use of funding. Therefore, this research can be a valuable contribution, highlighting the advantages and disadvantages of the LEADER programmes by illustrating best practice examples and collecting experiences.
References
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság. (2010). Záró végrehajtási jelentés az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról. https://sapard-avop-nvt.kormany.hu/download/2/53/10000/avopzarojelentes20100303.pdf
Agrárminisztérium. (2019). A helyi akciócsoportok szintjén végzett értékelés. https://ec.europa.eu/enrd/sites/default/files/evaluation_publications/8._ertekeles_-_a_helyi_akciocsoportok_szintjen_vegzett_ertekeles.pdf
Agrárminisztérium. (2021). Záró értékelési jelentés a Vidékfejlesztési Program 2014–2020 tematikus értékelésére vonatkozóan. https://eu-cap-network.ec.europa.eu/sites/default/files/publications/2024-06/final%20evaluation%20report%20for%20the%20thematic%20assessment%20of%20the%20rural%20development%20programme%202014-2020.pdf
Aubert, F., Frère, Q., Lépicier, D., & Védrine, L. (2022). Decentralization and rural development policies effectiveness: A quasi-experimental evaluation of the LEADER programme. Regional Studies, 59(1), 1–11. https://doi.org/10.1080/00343404.2022.2129606
Biczkowski, M. (2020). LEADER as a mechanism of neo-endogenous development of rural areas: The case of Poland. Miscellanea Geographica, 24(4), 232–244. https://doi.org/10.2478/mgrsd-2020-0041
Bíró, Sz., & Nemes, G. (2014). Vidékfejlesztési támogatások, lehívások, eredmények. Gazdálkodás, 85(3), 247–262.
Biró, Sz., Zubor-Nemes, A., Hamza, E., Vulcz, L., & Fieldsend, A. (2020). A Vidékfejlesztési Program 2014–2020 hatása a mezőgazdasági beruházásokra és a helyi gazdaság erősödésére. Gazdálkodás, 64(4), 305–316. https://doi.org/10.22004/ag.econ.305197
Buller, H. (2000). Re-creating rural territories: LEADER in France. Sociologia Ruralis, 40(2), 190–199. https://doi.org/10.1111/1467-9523.00141
Cejudo-García, E., Navarro-Valverde, F., & Cañete-Pérez, J. A. (2022). Who decides and who invests? The role of the public, private and third sectors in rural development according to geographical contexts: The LEADER approach in Andalusia, 2007–2015. Sustainability, 14(7), Article 3853. https://doi.org/10.3390/su14073853
Csatári, B. (2000). A magyarországi kistérségek vidékiség-kritériumai. In J. Rechnitzer & Gy. Horváth (Eds.), Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón (pp. 193–217). MTA RKK.
Di Federico, E. (2020). LEADER achievements. Publications Office of the European Union. https://ec.europa.eu/enrd/sites/default/files/enrd_publications/publi-enrd-rr-29-leader-2020-en_web.pdf
European Commission. (2024). Evaluation of the impact of LEADER towards the general objective “balanced territorial development”. https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/api/files/SWD(2024)170_0/090166e50edd76af
Európai Parlament és a Tanács. (2003). Az Európai Unió statisztikai célú területi egységeinek nómenklatúrájáról (NUTS) szóló 1059/2003/EK rendelet. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32003R1059
Finta, I. (2022). A többszintű kormányzás gyakorlati tapasztalatai a LEADER fejlesztési módszer tükrében Magyarországon. In A vidéki Magyarország a pandémia korában: IX. Falukonferencia (pp. 69–77). KRTK Regionális Kutatások Intézete. https://real.mtak.hu/161791/1/finta-tobbszintu-2022.pdf
Gerencsér, I., & Áldorfai, G. (2017). Közösségi szerepvállalás helyi fejlesztési stratégia kialakításában. Studia Mundi – Economica, 4(1), 26–34. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.01.26-34
G. Fekete, É. (2013). Integrált vidékfejlesztés. Miskolci Egyetem. https://gtk.uni-miskolc.hu/files/5017/Integr%C3%A1lt%20vid%C3%A9kfejleszt%C3%A9s.pdf
Goda, P., Gerencsér, I., & Vulcz, L. (2023). Vidéki közösségek és uniós fejlesztési források 2007–2013. Comitatus Önkormányzati Szemle, 33(244), 33–50. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2023.33-244.33
Horeczki, R., & Finta, I. (2023). Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben. Tér és Társadalom, 37(3), 53–76. https://doi.org/10.17649/TET.37.3.3504
Kézai, P. K., & Konczosné Szombathelyi, M. (2021). A rurális innováció európai és hazai mintái. Tér – Gazdaság – Ember / Journal of Region, Economy and Society, 9(1), 51–75. https://tge.sze.hu/tge/article/view/242
Kis, K., & Köteles, R. S. (2010). A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában. Tér és Társadalom, 24(3), 119–135. https://doi.org/10.17649/TET.24.3.1331
Kovách, I. (2000). LEADER, egy új társadalmi rend és a közép- és kelet-európai országok. Sociologia Ruralis, 40(2), 181–189. https://doi.org/10.1111/1467-9523.00140
Kovács, A. D., Farkas, J. Z., & Perger, É. (2015). A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete. Tér és Társadalom, 29(1), 11–34. https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2674
Kőszegi, I. R. (Ed.). (2019). Vidékfejlesztés jegyzet (pp. 57–106). Neumann János Egyetem.
Központi Statisztikai Hivatal. (2025a). Dél-Dunántúl. http://www.terport.hu/regiok/magyarorszag-regioi/del-dunantuli-regio.html
Központi Statisztikai Hivatal. (2025b). Területi atlasz – Régiók. https://www.ksh.hu/teruletiatlasz_regiok
Kvale, S. (2005). Az interjú: Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó.
Labbancz, M. (2003). A LEADER program (Vol. 37). Miniszterelnöki Hivatal.
Mayer, G., & László, T. (2024). Régi-új kihívások és megoldási lehetőségek a hazai területfejlesztésben. Comitatus Önkormányzati Szemle, 34(250), 171–183. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2024.34-250.171
Moseley, M. (2003). Rural development: Principles and practice. SAGE Publications. https://doi.org/10.4135/9781446216439
Miniszterelnökség. (2016). Éves végrehajtási jelentés: Magyarország – Vidékfejlesztési Program 2014–2020. https://ec.europa.eu/enrd/sites/default/files/evaluation_publications/ves_vegrehajtasi_jelentes_2016_vp.pdf
Póla, P. (2019). A vidékfejlesztés helyi erőforrás rendszere. In Alföldi kaleidoszkóp (pp. 264–275). MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete. https://real.mtak.hu/182530/1/pola_videkfejlesztes_2019.pdf
Pénzes, J., & Kiss, J. P. (2024). A területi egyenlőtlenségek trendjei Kelet-Közép-Európában és Magyarországon az uniós tagság első két évtizedében. In Társadalmi Riport (pp. 69–93). TÁRKI. https://doi.org/10.61501/TRIP.2024.3
Ray, C. (2000). The EU LEADER programme: Rural development laboratory. Sociologia Ruralis, 40(2), 163–171. https://doi.org/10.1111/1467-9523.00138
Szörényiné Kukorelli, I. S. (2020). Kérdések, gondolatok, vélemények a vidékfejlesztésről. Tér és Társadalom, 34(4), 158–164. https://doi.org/10.17649/TET.34.4.3328
Szörényiné Kukorelli, I. (2023). Az európai és hazai vidékfejlesztés dilemmái. Gazdálkodás, 67(4), 338–343. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.4.v.pp_338-343
Tésits, R., & Rongics, M. (2024). Közösség által irányított helyi fejlesztési programok területi hatásai egy nyugat-dunántúli egyesület példáján. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 9(4), 9–34. https://doi.org/10.15170/TVT.2024.09.04.01
The Council of Europe. (1996). European Charter for Rural Areas (Doc. 7507). https://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/X2H-Xref-ViewHTML.asp?FileID=7441&lang=EN
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. (2015). Jelentés a Darányi Ignác Terv – ÚMVP végrehajtásának 2013. évi előrehaladásáról. https://umvp.kormany.hu/download/5/56/31000/DIT_%C3%9AMVP_%C3%A9ves%20jelent%C3%A9s_2013.doc
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. (2016). Új Magyarország Vidékfejlesztési Program utólagos (ex post) értékelése: Zárójelentés II. kötet. https://www.palyazat.gov.hu/informacio/dokumentumtar/az-uj-magyarorszag-videkfejlesztesi-program-2007-2013-utolagos-ex-post-ertekelese-64901
Veselicz, A. (2025). A LEADER helyi akciócsoportok működésének vizsgálata néhány kelet-közép-európai ország példáján (Doctoral dissertation, Debreceni Egyetem). https://hdl.handle.net/2437/387593
Vulcz, L. (2023). Merre tart az európai és a hazai vidékfejlesztés? Gazdálkodás, 67(3), 267–276. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.3.v.pp_267-276
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Szilvia Gölöncsér, Diána Koponicsné Györke, Kinga Szabó (Author)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
