A közép-kelet-európai HR alakulásának empirikus bizonyítékai nemzetközi összehasonlításban (2004–2016) 1. rész

Absztrakt

Ha az előző rendszerben valaki a Személyzeti Osztályon vagy a Bér- és Munkaügyi részlegen dolgozott, szerepkörét a végzett tevékenységek politikai vonzata, vagy annak főként adminisztratív jellege miatt nem túl sokra tartották. A rendszerváltás után a bekövetkezett privatizáció, a külföldi tőke jelentős térnyerése, a munkajogi környezet nagymérvű átalakulása, a menedzsment és a HR oktatásának fejlődése, a digitalizáció – csak a legfontosabbakat kiemelve – mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a közép-kelet-európai országokban – köztük Magyarországon is – a HR tevékenység szervezeti helye, szerepe és gyakorlatai jelentős átalakuláson menjenek át. Magyarország 2003 óta tagja annak az 1989-ben alapított Cranet-nek, amely mára több mint 40 országot tömörítve a világ HR területen legnagyobb független nemzetközi kutatóhálózata. A kétrészes tanulmány szerzői arra vállalkoznak, hogy e hálózat három (2004–2005, 2008–2010 és 2014–2016) felmérési fordulójának eredményeiből szemezgetve, a HR egyes kulcsterületeire indikátorok segítségével fókuszálva, nemzetközi összehasonlításban mutassák be a HR-ben mintegy tíz év alatt bekövetkezett fejlődési irányokat és közép-kelet-európai sajátosságokat. Az első rész a felmérés főbb jellemzői után a HR szervezeti életben betöltött szerepének, majd pedig a személyzetbiztosítási megoldások, valamint az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazási gyakorlatának alakulásával foglalkozik.